Általános tudnivalók a HPV-ről

A HPV-nek körülbelül 100 különféle típusát ismerjük, de ezek közül csak körülbelül 15 okoz méhnyakrákot. A két leggyakoribb és legagresszívabb rákkeltő vírustípus (HPV 16-os és 18-as) okozza a világszerte előforduló összes méhnyakrákos eset több mint 70 százalékát. A HPV nagyon elterjedt: becslések szerint a nők legalább 80 százaléka megfertőződik vele élete során, és a fertőzések felénél valamelyik rákkeltő típus jut be a szervezetükbe. Szerencsére sok fertőzés magától elmúlik, ám ha tartósan fennmarad, a méhnyakrák kialakulásának kockázata emelkedhet. A rákkeltő típussal való tartós fertőzöttség a méhnyak sejtjeinek kóros, rákmegelőző elváltozásaihoz vezethet, amelyekből idővel kialakulhat a daganat. A HPV azért is veszélyes, mert a rákkeltő típusaival való fertőződés nem alakít ki elég erős immunválaszt a további fertőződések elleni védelemhez. A védő funkciók ráadásul az életkor előrehaladtával gyengülnek, a fertőzések nagyobb eséllyel válnak tartóssá, így a daganat keletkezésének valószínűsége is megnő.

Hogyan terjed a HPV?

A HPV vírusok különféle módon terjedhetnek. Az egyik leggyakoribb terjedési mód a bőrfelületek érintkezése. A HPV vírus terjedhet a nagyajkak, herezacskó vagy ánusz (végbélnyílás) fertőzött bőrfelületével való érintkezés kapcsán, ennek megfelelően a klasszikus behatolás nélküli nemi érintkezéssel is fertőzhet. Édesanyaként tisztában kell lennünk azzal, hogy leányunk esetleg már a szüzességük elvesztése előtt is szexuális kapcsolatot létesíthet (?petting?), így fennállhat a fertőzés veszélye. Szexuális érintkezésnél a HPV nem a testnedvek révén fertőz, hanem bőrkontaktus útján, ezért az óvszer sem biztosít 100 százalékos védelmet. A rák kialakulása szempontjából magas rizikófaktorú HPV 16 vírus például az ujjak és a nemi szervek közvetlen érintkezése kapcsán is terjedhet. Ezen túl a vírusok fertőzhetnek a klasszikus nemi aktus alatt is, amikor a nemi szervek hámfelületei érintkeznek.

Miként védekezhetünk a HPV fertőzés ellen?

A HPV fertőzést a méhnyak szűrés nem előzi meg, csak a már kialakult elváltozásokat ismeri fel, ráadásul tinédzser lányunk még nem jár rendszeresen nőgyógyászhoz. Ha tudjuk, hogy lányunk már megkezdte a szexuális életet, akkor segítsünk neki és keressük fel együtt a nőgyógyászt! A leggyakoribb méhnyakrákot okozó, veszélyes HPV vírusok ellen védőoltással védekezhetünk, amely ajánlott mind a tinédzser lányok, mind a felnőtt nők számára. A védőoltás 9-10 éves kortól ajánlott, hiszen a szexuális élet megkezdése előtt érdemes felkészíteni kislányunk immunrendszerét a védekezésre! Látogassunk el közösen a gyermekorvoshoz és kérjünk méhnyakrák elleni védőoltást.

Mit kell tudni a védőoltásról?

A védettség megszerzéséhez 3 oltásra van szükség. Az első, tetszőleges időpontban kiválasztott oltás után 6 hónapon belül még 2 adagot kell megkapni.
A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri. Mivel a HPV nem egy ?közönséges? vírus, különös veszélyt jelent azzal, hogy képes elrejtőzni az immunrendszerünk elől. Ezért nagyon fontos elérnünk, hogy a védőoltás által keltett immunválasz erős és tartós maradjon, valamint, hogy védelmet biztosítson a leggyakoribb és legagresszívebb rákkeltő vírustípusokkal szemben. Jelenleg kétféle védőoltás van forgalomban. A védőoltások hatékonysága eltérő, ezért mindenképpen érdemes gyermekorvosa tanácsát kikérni a választásról.

Mi az adjuváns és miért fontos?

Adjuvánsnak nevezzük az immunrendszer serkentésére (pl. a vérben keringő ellenanyagok mennyiségének növelésére, és/vagy a sejtes immunválasz jobb aktiválására) használt vegyületeket, melyek gyakran alkotórészei a vakcináknak. Az adjuvánsok hozzáadása a védőoltásokhoz széles körben elterjedt gyakorlatnak számít. A forgalomban lévő oltások az adjuvánsok tekintetében eltérőek, ezért érdemes a gyermekorvos véleményét kikérni erről. Az adjuváns azért fonos, mert magasabb ellenanyagszintet eredményez, ami biztosítja szervezetünk számára az erős és hosszú távú védettséget.

Kinek javasolt a vakcina?

A rákkeltő HPV-típusokkal való fertőzés esélyének kizárása érdekében az oltást ajánlott már az első szexuális együttlét előtt beadatni. A kockázat, hogy a vírust megkapjuk már a legelső szexuális kapcsolattól kezdve fennáll, hiszen a vírus átterjedéséhez nincs szükség teljes szexuális aktusra (behatolásra), egyszerűen átadható a nemi szervek környékén lévő bőrfelületek intim érintkezésével. Ha azonban lánya immunrendszerét a védőoltással előre fekészítjük a vírussal való találkozásra, akkor megelőzhetjük, hogy nála évekkel később méhnyakrák alakuljon ki.
A lányok/nők életük bármely szakaszában találkozhatnak a vírussal, szinte minden nő számára előnyös a vakcináció. Célszerű oltani tehát a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élő, természetes fertőzésen már (akár) átesett lányokat/nőket is. A szexuális életet élő lányok/nők esetében az oltás felvételének egyetlen feltétele az egy éven belül készült negatív citológiai (méhnyak szűrési) lelet.
Amennyiben lánya elmúlt már 18 éves, illetve szexuális élet él, akkor az oltás után a rendszeres nőgyógyászati szűrést ugyanúgy folytatni kell. A szűrés és a védőoltás együttes alkalmazásával védekezhetünk leghatékonyabban a méhnyakrák ellen.

Hogyan kaphatom el a HPV-t? Mit jelent a bőrön keresztüli érintkezés?

A HPV általában szexuális kapcsolat útján terjed. Ez azt jelenti, hogy a hímvessző a hüvely- vagy a végbélnyíláshoz ér. Ugyanezen területek szájjal történő érintése is lehetőséget nyújt a fertőzés átadására. Nincs szükség a fertőzéshez hagyományos értelemben vett behatolásra. Sok ember  tévesen azt hiszi, hogy amennyiben nincsen ejakuláció a hüvelyen belül, akkor nem vihető át egy szexuális úton terjedő betegség. Ez nem így van. A HPV fertőzöttség esetében bármilyen bőrérintkezés esetén is nagy mennyiségű vírus kerülhet át egyik emberről a másikra. A HPV közösen használt szexuális segédeszközökkel is terjedhet. Fontos, hogy ezeket egy időben csak egy ember használja. A több ember által használt szexuális segédeszközök, nem megfelelő fertőtlenítés nélkül, komolyan növelik a szexuális úton terjedő fertőzések átadásának kockázatát.

Elkaphatom a HPV-t orális szex során?

Igen. A HPV orális szex során is terjed. Még nem tudjuk pontosan, hogy mi történik ilyen esetekben, illetve, hogy mennyire könnyen terjed a vírus nemi szervről szájra vagy fordítva. Azt azonban tudjuk, hogy a HPV összefüggésbe hozható  bizonyos szájüregi  megbetegedésekkel. A 16-os HPV törzset kimutatták már a mandulák, hangszálak, nyelvtő elváltozásaiban is.

Hogyan védhetem magam a HPV ellen?

Minden lány/nő, aki szexuálisan aktív, ki van téve a HPV veszélyének. Mivel a fertőzésnek nincsenek látható jelei, így nem tudod megmondani, hogy Te vagy a partnered fertőzött-e. Az óvszer jónéhány szexuális úton terjedő betegség ellen védelmet nyújt,  de nem teljesen véd a HPV fertőzés ellen. Ennek az a magyarázata, hogy a nemi szervek közvetlen környékén lévő bőrfelület (pl.herezacskó) is közvetítheti a vírust. A szexuális együttlét során behatolás nem feltétlenül szükséges a vírus átadásához.
A HPV elleni oltás nagy hatékonysággal előzi meg a méhnyakrák kialakulását. Ha már szexuális életet élsz, akkor a legjobb védekezés a méhnyakrák ellen az évenkénti rendszeres nőgyászati szűrővizsgálat és a  HPV 16 és 18 típusa elleni védőoltás felvétele.

Gyógyítható a méhnyakrák?

Az idejében felismert méhnyakrák gyógyítható, de csak műtéttel és ? ha szükséges ? további kiegészítő kezelésekkel. A korai felismerést szolgálja a méhnyak szűrés. A tartósan jelen lévő HPV fertőzés hosszú évek alatt alakulhat át méhnyakrákká. A HPV vírus elpusztítására jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony gyógymód. A fertőzés leküzdése után a szervezet nem alakít ki olyan védelmet, ami a következő HPV fertőzés ellen is védelmet nyújtana.

Mi okozza a méhnyakrákot?

A HPV daganatkeltő vagy magas kockázatú törzsei okoznak méhnyakrákot. Ugyanakkor sok olyan lány/nő van, akinél ilyen törzzsel történő fertőződés után sem alakul ki méhnyakrák.  A méhnyakrák kialakulásának kockázatát sok tényező növeli: a korán kezdett, minél több partnerrel történő szexuális élet, a fogamzásgátló tabletta szedése, a dohányzás, a legyengült immunrendszer:
– Életkor az első aktuskor: Azok a lányok/nők, akik fiatal korukban kezdik a szexuális életüket, sokkal veszélyeztetettebbek.
– Táplálkozás: Az A vitamin hiánya segíti a vírust a rák kialakulásában.
– Terhesség: Azok a nők, akik már többször szültek, a méhnyakrák kialakulása szempontjából veszélyeztetettebbek.
– Dohányzás: Több daganatos betegség kialakulásában szerepet játszik a dohányzás. A méhnyakrák is közéjük tartozik.
– Más szexuális úton terjedő betegségek: Több olyan szexuális úton terjedő betegség is van, mely hozzájárulhat a méhnyakrák kialakulásához.
– Hormonkezelés: A hosszantartó hormonkezelés és a fogamzásgátló-tabletta szedése is kis mértékben növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

Mennyi ideig tart, amíg a méhnyakrák kifejlődik?

Nehéz meghatározni, hogy mennyi idő szükséges a  HPV fertőzéstől a méhnyakrák kifejlődéséig, de ez az idő évtizedekben mérhető.  Ritkán, de a betegség gyorsabb ütemben is kifejlődhet.

A méhnyakrák tényleg megelőzhető védőoltással?

A tudomány fejlődésével napjainkban már lehetőség van védőoltással a leggyakoribb rákkeltő HPV típusok kivédésére. A védőoltás saját immunrendszerünket készíti fel meghatározott rákkeltő HPV típusok által okozott fertőzések kivédésére. Vakcinációval a méhnyakrákos esetek jelentős hányadát okozó leggyakoribb rákkeltő HPV típusok kivédhetőek, azonban nem MINDEN típus. Előfordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkeltő törzzsel fertőződünk. Az oltás felvételétől függetlenül fontos a nőgyógyászati méhnyak szűrés rendszeres elvégeztetése is.  A védőoltás segítségével szervezetünk fel tud készülni egy esetleges jövőbeli fertőzés megelőzésére. A védettség megszerzéséhez 3 oltásra van szükségünk. Az első tetszőleges időpontban kiválasztott oltás után 6 hónapon belül kapunk még 2 adagot.

Mikor kell először nőgyógyászati szűrővizsgálatra menni?

Az évenként rendszeresen végzett nőgyógyászati szűrésre akkor kell jelentkezned, ha már elmúltál 18 éves és volt már szexuális kapcsolatod. Amennyiben fiatalabb vagy, mint 18 év, de rendszeres szexuális életet élsz, akkor elkezdhetsz a szűrővizsgálatra járni.